Mintegy hat hónappal ezelőtt tört ki a koronavírus-járvány, de még mindig sok mindent nem tudunk a kórokozóról. A tudósok, orvosok azóta is igyekeznek megérteni a vírus működését, az emberi szervezetre gyakorolt hatásait – derül ki a rangos tudományos folyóirat, a Nature összeállításából. Bizakodásra az ad okot, hogy jelenleg több mint 200 oltással kísérleteznek, közülük húsz már a klinikai tesztelések szakaszába ért.

Tényként könyvelhető el, hogy az eltelt félévben világszerte közel 13 millió megbetegedést okozó és mintegy 568 ezer halálos áldozatot követelő járvány az utóbbi évszázad legnagyobb közegészségügyi válságát okozta. A Nature összeállítása szerint az elmúlt hat hónapban a tudósok nem kis haladást értek el: kiderítették, miként hatol be a vírus az emberi szervezetbe, miként veszi át az ellenőrzést a sejtek fölött, miért élik át szinte tünetmentesen a fertőzést egyesek, és miért halnak bele mások.

Számos gyógyszert is találtak már, amelyek enyhítik a súlyosabb eseteket, különféle kezelések kidolgozásán is folyik a munka, és ha még nem is sikerült megtalálni a hatékony védőoltást, máris több mint 200 vakcinával kísérleteznek. A Nature szakírói szerint év végéig elkészülhet a védőoltás is. Ám azonban még számos kérdőjel merül fel a koronavírussal kapcsolatosan.

A reykjaviki DeCode Genetics genetikusa és igazgatója, Kári Stefansson például elmondta, még mindig nem tudni, miért különbözik annyira a vírus okozta megbetegedések lefolyása, hiszen vannak, akik szinte tünetmentesek, mások pedig hetekig nyomják a kórházat, és bele is halhatnak a fertőzésbe. Kutatócsoportjával a szakember most azt vizsgálja, miként reagálnak az emberi sejtek a vírusra. Kutatásaikat viszont megnehezíti, hogy Izlandon igen alacsony a koronavírusban megbetegedettek száma.

A Nature szerint egy olasz-spanyol nemzetközi kutatócsoport 4000 személy genomiális adatait vizsgálta meg, és részben sikerült rájönnie a rejtélyre. A fertőzés miatt súlyos légzési nehézségekkel küszködő betegek esetében például problémák adódnak a vércsoportot meghatározó AB0 génnel, más gén olyan fehérjét kódol, amely kölcsönhatásba lép a vírus receptorával, ami lehetővé teszi az emberi sejtbe történő behatolását, más gének a kórokozókkal szembeni immunválaszhoz kapcsolódó molekulákat kódolják.

Az antitestek csak rövid ideig hatásosak

Mindez csak kevéssel visz közelebb a betegség kialakulásának és fejlődésének megértéséhez. A New Yorki-i Rockefeller Egyetem immunológusa, Jean-Laurent Casanova által vezetett kutatók a betegség kialakulásában lényegesebb szerepet játszó mutációkat vizsgálják. Arra a kérdésre nincs még konkrét válasz, hogy milyen a betegséggel kapcsolatos az immunitás természete, és mennyi ideig válik immunissá a koronavírusra az ember.

A Nature szerint a legnagyobb kutatási erőfeszítések a kórokozót semlegesítő ellenanyagokra összpontosulnak, amelyek behatolnak a vírus fehérjeibe, és megelőzik a megbetegedést. Az eddigi vizsgálatok kiderítették, hogy a SARS-COV-2-t semlegesítő antitestek csak pár hétig hatásosak, hatékonyságuk ezt követően jelentősen csökken. Azt is megállapították a tudósok, hogy az ellenanyagok hosszabb időn át aktívak maradnak azoknál a személyeknél, akik már átestek a betegségen.

A londoni Francis Crick Intézet immunológusa, George Kassiotis úgy véli, hogy minél erősebb a vírus, annál erősebbek az antitestek is, amelyek hosszabb időn át hatásosak maradhatnak. A megállapítás igaz lehet más vírusfertőzések, mint például a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) esetében is. Azoknál, akiknél a SARS nem öltött súlyosabb formákat, a semlegesítő ellenanyagok pár éven belül hatástalanokká váltak, a betegség súlyosabb formáin átesett személyeknél viszont az ellenanyagok 12 év után is hatottak.

Mennyit ér a védőoltás?

A vírusokok mutációja megszokott jelenség, ez alól nem képez kivételt a koronavírus sem, amely nem kizárt, hogy egy idő óta még ragályosabbá válhat, és súlyosabb megbetegedéseket okozhat. Új vírusról van szó, azért jó tisztában lenni mindezzel – szögezte le a Nature-nek nyilatkozva David Robertson, a Glasgowi Egyetem virológusa.

A szakemberek szerint a legtöbb mutáció nem hat majd ki a betegség súlyosságára, bár azért a kutatásokból az is kitűnik, hogy a koronavírus olyan változatai, amelyek a világ járványgócaiban fertőztek, mint az olaszországi Lombardia vagy a spanyolországi Madrid, súlyosabb megbetegedéseket okozhatnak.

A járványtól csakis a védőoltás szabadíthat meg. Jelenleg több mint 200 vakcinával kísérleteznek, közülük húsz már a klinikai tesztelések szakaszába ért. A majmokon végzet kísérletek arra utalnak, hogy a védőoltás hatékony lehet tüdőgyulladás esetében, nem hatásos azonban a vírus által okozott más szervi megbetegedéseknél. Sokan attól tartanak, hogy a vakcina megakadályozhatja ugyan a betegség súlyosabb formáinak kialakulását, ám nem állítja le a vírus terjedését.

Az embereken végzett eddigi kísérletekből kiderül, hogy a védőoltás hatására kialakulnak ugyan az antitestek, de azt még mindig nem lehet tudni, hogy ezek elegendőek lesznek-e az újabb fertőzés megakadályozásához.  A Wisconsin-Madison Egyetem virológusa, Dave O’Connor nem tartja kizártnak, hogy a védőoltás csak 12-18 hónapon át nyújtana majd védettséget, ami nem elegendő a járvány végleges leküzdéséhez.